Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság a NAIH/2019/5421 számú határozatával a Kamerás megfigyelés jogellenességével foglalkozik. – Kivonat

Az ügy érdekessége, hogy az eset miatt büntető feljelentéssel is élt a sértett szomszéd, de a büntető hatóság azt állapította meg, hogy a rendelkezésre álló adatok, illetve a bizonyítási eszközök alapján tiltott adatszerzés bűncselekmény elkövetése nem állapítható meg. A nyomozás során megállapították, hogy a kamerákat biztonsági okok miatt szereltették fel, és a kamerák felvételét rögzítő központi egységen szoftveres maszkolás is beállításra került, ezzel gondoskodva arról, hogy a tulajdonosok a […] szám alatt lakókkal kapcsolatban személyes adatot, magántitkot, gazdasági titkot vagy üzleti titkot ne ismerjenek meg.

A NAIH határozatával azt állapította meg, hogy a Kötelezettek a […] szám alatti ingatlan homlokzatára felszereltetett azon két kamerával, amelyek a közterület irányába néznek, jogellenes adatkezelést folytattak.

Utasította a Kötelezetteket, hogy a határozat véglegessé válásától számított 30 napon belül a jogellenes kamerás megfigyelést szüntessék meg, adatkezelési műveleteiket hozzák összhangba a jogszabályi rendelkezésekkel azáltal, hogy a sérelmezett kamerák látószögét módosítják, illetve megfelelő maszkolási, torzítási funkciót alkalmaznak.

Az eljárás során a Kötelezettek tájékoztatták a Hatóságot, hogy a kamerák képén a közterületi, illetve a szomszédos lakóingatlan kertje el van maszkolva, így a rendszer kizárólag a saját kertet képes rögzíteni. A kamera által rögzített adat a padlástéren lévő adatrögzítőre kerül, a rögzített adatok 3 nap után automatikusan törlődnek. A Kötelezetteken kívül más nem fér hozzá az adatokhoz, az adatkezeléshez adatfeldolgozót nem vesznek igénybe. A kamerákat birtokvédelmi célból szereltették fel, a kamerák üzemeltetése a személy- és vagyonvédelmi, valamint a magánnyomozói tevékenység szabályairól szóló 2005. évi CXXXIII. törvény rendelkezésein alapul.

A kamerás adatkezelés jogszerűsége

Az általános adatvédelmi rendelet alapján az érintett képmása személyes adatnak minősül. Mindezek értelmében, amennyiben egy felvétel alapján azonosítható egy természetes személy, akkor az elkészített képfelvétel személyes adatnak, a képfelvétel készítése adatkezelésnek minősül.

A kamerák/kamerarendszerek alkalmazása – azok elhelyezése és látószögük beállítása alapján – alkalmasak lehetnek arra, hogy más magánterületét, vagy a közterületet is megfigyeljék, más ingatlanához kapcsolódó felvételeket készítsenek, mely sértheti a kamerával megfigyelt személyek személyhez fűződő jogait, magánszféráját.

Magánszemély által üzemeltetett kamera/kamerarendszer által folytatott adatkezelés a GDPR hatálya alá tartozik, ha nem minősül háztartási adatkezelésnek, azaz ha az általános adatvédelmi rendelet 2. cikk (2) bekezdés c) pontjában foglalt kivétel nem alkalmazható rá. Az ebben a jogszabályi rendelkezésben hivatkozott személyes vagy otthoni tevékenységre a (18) preambulumbekezdés szolgáltat példákat, így ilyennek minősül a levelezés, a címtárolás, személyes és otthoni tevékenységek keretében végzett, közösségi hálózatokon történő kapcsolattartás, és más online tevékenységek. Fontos azonban kiemelni, hogy – amint azt az Európai Unió Bírósága az úgynevezett Rynes-ítéletben megállapította1 – a magáncélú adatkezelésekre vonatkozó kivételszabályt szűken kell értelmezni.

Nem tekinthető ugyanis kizárólag személyes vagy otthoni tevékenység keretében végzett adatkezelésnek az a vagyonvédelmi célú kamerás megfigyelőrendszerrel végzett adatkezelés, amely az adatkezelést végző személy magánszféráján kívülre irányul.

A magánszemélyek által üzemeltetett kamera megfelelő jogalap hiányában kizárólag a saját tulajdonban álló területet figyelheti meg, így annak látószöge nem irányulhat sem közterületre, sem pedig más tulajdonában álló magánterületre. A kamera látószögének beállításánál törekedni kell arra, hogy az ne terjedjen túl a saját ingatlan határain, illetve arra, hogy az ott elhaladók magánszférája ne sérüljön. Amennyiben a látószöget nem lehet teljes mértékben a saját tulajdon területére irányítani és az túlnyúlik más magánterületére vagy közterületre, a kamerát maszkolási funkcióval kell ellátni és a kérdéses területet ki kell takarni, vagy megfelelő jogalap alkalmazásával meg kell teremteni a jogszerű adatkezelés feltételeit.

A Hatóság megállapította, hogy a Kötelezettek az általuk üzemeltetett kamerákkal szomszédos ingatlant nem figyelnek meg, a kamerák maszkolása e tekintetben megfelelően történt. Megállapította azonban, hogy a Kötelezettek által becsatolt kameraképeken a kamerák bár maszkolással vannak ellátva, a maszkolás azonban nem terjed ki a kamera által megfigyelt közterület teljes részére, így azok az ingatlan kerítése előtti közterület egy részét megfigyelés alatt tartják, ezáltal alkalmasak a közterületen tartózkodó, ott közlekedő érintettek megfigyelésére, továbbá nagy felbontású, HD kamerák üzemeltetése révén akár az érintettek azonosítására is.

A Hatóság megállapította, hogy azáltal, hogy a kamerákkal megfigyelik az ingatlanuk előtti közterületet, a Kötelezettek megsértették az általános adatvédelmi rendelet 6. cikkét, ugyanis megfelelő jogalap nélkül kezelték, illetve kezelik a kamerák által megfigyelt közterületen tartózkodó, ott elhaladó érintettek személyes adatait.